Absolute Beginners

Tegnap megnéztem az egyik legjobb musicalt amit valaha láttam. Véletlenül. Édesapámhoz vágták hozzá 400 ft-ért a tecsoban. Ő se ismerte, én se, megnéztük, mindkettőnknek tetszett. Ezt a filmet csak azoknak ajánlom akik szeretik az olyan klasszikusokat mint a Grease, a West Side Story, vagy az American Graffiti. 50-es években játszódó tinédzserekről, szerelemről, homoszexuálisokról, rasszizmusról, városi életről szóló film tele jó zenékkel (egy szám erejéig még Sade is tiszteletét teszi), színházias díszletekkel, jól megkoreografált táncokkal és érdekes képi világgal.

A történet 58-ban játszódik, Nyugat-Londonban. A főszereplő egy Colin nevű (hozzá kell tenni hogy egy regényből adaptált filmről van szó, és az író neve volt Colin) fotográfus srác, akivel szakít a barátnője. Elvállal egy sok pénzt fialó munkát, hogy megmutassa exének, ő is el tudná tartani, s ez a döntés hosszú távon bonyodalmakat szül, és a film végére már nácik, punkok és négerek elől kell menekülnie.

A főszereplő srác személyében Eddie O'Connell tiszteleg. Nem emlékszem hogy láttam volna más filmben, és az imdb se hoz ki semmi érdekeset, de szerintem itt nem játszott rosszul. A barátnőt Patsy Kensit személyesíti meg, akinek talán leghíresebb húzása a Liam Gallagherrel való házassága volt. Szóval David Bowie-n kívül nem igazán volt benne híres szereplő, de valahogy mégis összepasszoltak a dolgok.

Szánom-bánom hogy eddig nem láttam ezt a filmet, pedig a címadó Bowie dalt már sokszor hallottam.
8.5/10